Kecskés József, a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatójának kérésére az 1989-1990-es tanévben, szombatonként 9-13 óráig felsőoktatási intézményekbe készülő fiatalok számára Kiss Éva történész tanárnővel, osztott csoportban a magyar és az egyetemes történelem alakulásáról, tényeiről felvételi előkészítő tanfolyamot tartottunk.

A 2×2 óra váltott munka után mindig bementünk Kecskés Józsefhez, aki – a rá jellemző kíváncsisággal – érdeklődött a fiatalok ambícióiról, felkészültségéről, aktivitásáról, együttműködési készségéről. A résztvevők itt-ott hézagos történelmi tudásáról, helyi ismereteiről, de becsülhető szorgalmáról adhattunk információt.

Ezek a tudáshiányok ösztönöztek bennünket arra, hogy Gödöllőn a történelmi jelentőségű személyiségekről mindenki számára hozzáférhető valós adatokat, aktív megismerési lehetőséget kínáljunk. Így került középpontba Teleki Pál személyiségének, életútjának, országos és gödöllői „kultuszának” értelmezése, a Teleki Pál Egyesület megalakításának gondolata. A szándékot elősegítette, hogy az alapítványok és egyesületek alapításáról szóló, 1989-ben megjelent II. sz. törvény 10 fő együttes akarata alapján az alakítást, a törvényes bejegyzést és működést lehetővé tette.

Az egyesület alakulását hírül adó egykori plakát

Az alakuló ülésen Kiss Éva tanárnő levezető elnökként köszöntötte az egybegyűlteket, röviden vázolta a Teleki Pál Egyesület életre hívásának aktualitásait, gödöllői vonatkozásait. Utalt arra, hogy Teleki Pál – végakaratának megfelelően – végső nyugalmat 1947-től Gödöllőn, Máriabesnyőn, a Kapucinus temetőben talált. Édesanyjával és feleségével közös sírján mindig van koszorú és friss virág. Ez azt jelzi, hogy alakját nemcsak Gödöllőn, hanem országszerte tisztelet és szeretet veszi körül, s máig őrzi az emlékezet. Szólt arról, hogy Teleki Pál halálának 50. évfordulója alkalmat adhat személyisége történelmi jelentőségének reális értékeléséhez, a róla alkotott egyoldalú kép kiigazításához, s ahhoz is, hogy a külföldön is sokra becsült tudósról, politikusról, a társadalomszervezőről, az ifjúságnevelőről itthon is pontosabb képet alkosson a társadalmi közgondolkodás, életművének értékelése méltó helyet kapjon a magyar történelemben.

Elgondolásunkhoz azonnal csatlakozott Halászné Várady Ildikó, akinek 1990-ben a Magyar Leány Cserkész Szövetség elnökeként sok helyi öreg cserkésszel, az országból számos cserkészcsapat vezetőjével volt rendszeres kapcsolata. A cserkész-hírlánc a gödöllői kezdeményezést rendkívül gyorsan ismertté tette, sokakat ösztönzött arra, hogy csatlakozzanak, vagy szervezzenek településükön hasonló értékrendű közösségeket. A gödöllői Teleki Pál Egyesület megalakítása az Előkészítő Bizottság 1990. október 30-i határozata alapján 1990. november 1-jén, 18 órakor, Teleki Pál születésének 111. évfordulóján, a Petőfi Sándor Művelődési Központ 11. számú termében 55 fő részvételével történt. Korábban már többen jelezték, városunkból és más településekről, hogy az Egyesület tagjai kívánnak lenni. Így az alapító tagok száma tovább növekedett.

Az alakuló ülés élményeit színesítették Tamás István és Bujtás István által erre az alkalomra készített tablói, amelyek Teleki Pálról készült felvételeket és az 1933-as Jamboree, valamint a cserkészmozgalom jelentősebb eseményeit mutatták be.

Az alakuló ülés résztvevői kézhez kapták az Előkészítő Bizottság (Kiss Éva, Bálványosiné Dr. Gelencsér Katalin, Kecskés József) alapszabály-tervezetét, mely Dr. Vass Eszter jogász szakmai felügyelete mellett készült, amelyet a jelenlévők megvitattak, kiegészítettek, nyílt szavazással elfogadtak.

Az alapszabály szerint a tagság egyéni döntés alapján az egyesület vezetőinek választására és választhatóságára jogosult rendes tagokból és a közösség munkáját támogató, de abban vezetői munkát vállalni nem kívánó pártoló tagokból, szervezetekből áll.

A Jelölő Bizottság (Halászné Várady Ildikó, Kecskés József, Szekeres Erzsébet) javaslata alapján a résztvevők megválasztották az Egyesület Elnökségét és Ellenőrző Bizottságának tagjait.

A szavazócédulák összeszámlálása alatt Dr. Nyerges Róbert gödöllői egyetemi tanár, Teleki Pál egykori tanítványa beszélt a professzor személyiségéről, oktatási és vizsgáztatási módszereiről.

Az alakuló ülés résztvevői elnöknek választották – az egykori csepeli cserkészcsapat tagját – Dr. Mészáros Istvánt, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott professzorát, alelnöknek Gergely Pétert, titkárnak Bálványosiné Dr. Gelencsér Katalint, gazdasági vezetőnek Dobrányi Zoltánnét, a vezetőség tagjainak Kiss Évát, Pacsay Fidelt, Máthé Lászlót, az ellenőrzési bizottság elnökének Dr. Süpek Zoltánt, tagjainak Mayer Ferencet és Máthé Attilát.

Dr. Mészáros István, a megválasztott elnök a gondos előkészítő munkáért köszönetét fejezte ki a szervezőknek, cserkész szervezetekkel való kapcsolatért külön is Halászné Várady Ildikónak. Az ülés jegyzőkönyvét Fazekasné Szira Márta vezette, Dr. Mészáros István, Kiss Éva, Bálványosiné Dr. Gelencsér Katalin hitelesítette.Az Antall-kormány idején jött létre Budapesten Dr. Lukács Gyula vezetésével a Teleki Pál Munkaközösség Alapítvány, amely 1991-ben a „Teleki Pál Emlékév” címmel országos rendezvénysorozatot szervezett. Ennek keretében 1991. április 3-án 11 órakor – a templomba be nem fért, hatalmas tömeg előtt – Gödöllőn, a máriabesnyői kapucinus templom udvarán Antall József miniszterelnök ünnepi megemlékezés keretében méltatta Teleki Pál államszervező szándékait, tevékenységét, majd a jelenlévő közjogi méltóságokkal, Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Szabad György házelnökkel, valamint Teleki Pál unokájával együtt koszorút helyezett el a máriabesnyői kapucinus temetőben lévő síron. Dr. Lukács Gyula a gödöllői Teleki Pál Egyesület ezen eseményeken való részvételét határozottan kérte, mint ahogy a budavári Sándor-palota falán elhelyezett Emléktábla-koszorúzáson történő megjelenést is. Egyesületünket Kiss Éva, Kecskés József és Bálványosiné Dr. Gelencsér Katalin képviselte.

A gödöllői Teleki Pál Egyesület vezetősége fontos feladatnak tartotta, hogy Teleki Pál írásai, gondolatai mihamarabb közismertté legyenek, s létükkel oszlassák azokat a negatív előítéleteket, amelyeket a szocialista korszak rágalomként rárakott. Ehhez a legegyszerűbb módszer az volt, hogy az egykori miniszterelnök, tudós gondolatait az általa vágyott polgáribb Magyarországról közismertté tegye.

Ezt szolgálták a szövetségesek (Petőfi Sándor Művelődési Központ Gödöllő, Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége) együttműködésével 3000-3000 példányban megjelentetett alábbi kiadványok:

•   Teleki Pál: Merjünk magyarok lenni, 1991. - Dr. Máday Béla 1943-as összeállítása alapján
•   Prof. Mészáros István: Teleki Pál nemzetnevelői programja, 1993. (ELTE, BTK)
•   Teleki Pál: Az igazi tisztviselő, 1994. Dr. Kőrösi Mária a BME docensének gondozásában, Dr. Gémesi György előszavával

Az egyesület levelezési címe, működési székhelye 2100 Gödöllő, Szabadság út 6., a Petőfi Sándor Művelődési Központ volt.

Teleki Pál halála után, 1941-ben, Gödöllő község vezetősége, a vasúton túli településrészen személyiségéről utcát nevezett el, amelyet az 1949 utáni rezsim azonnal átnevezett Ősz utcává.

Hívta fel kortársai és az utódok figyelmét a náci és a bolsevik agresszió veszedelmeire Teleki Pál.

Gödöllő Város Képviselő-testülete 1991-ben, egyesületünk kérésére hozzájárult ahhoz, hogy a volt Iskola tér Teleki Pál nevét vegye fel. Itt az első években a Varga Árpád kőfaragó mester által készített és ajándékozott feliratos tumba állt. 2001-ben lepleztük le a Varga Zoltán Zsolt gödöllői szobrászművész által készített mellszobrot, amelynek felirata érzékelteti Teleki Pál hitvallását:

Az Egyesület Teleki Pál születésének és halálának évfordulóin a sírjánál tartott megemlékezéseken kívül évi 2 alkalommal tartott olyan emlékező összejöveteleket, amelyen a névadó egykori munkatársait, tevékenységének folytatóit, kutatóit látta vendégül: Rónai Andrást, Alföldy Alajost, Prof. Gunda Bélát, Kőrösi Máriát, Kubassek Jánost, Prof. Mészáros Istvánt.

Ezen évek közül kiemelkedett 1993, a Gödöllőn rendezett cserkész világtalálkozó 60. évfordulója. A 10 napos, 6 776 külföldi, összesen 26 623 cserkész részvételével rendezett Jamboree tábor parancsnoka Teleki Pál, helyettese a gödöllői kötődésű, akkor a szegedi egyetem professzora, Sík Sándor volt.

Az esemény 60. évfordulója alkalmából a cserkészet jelentőségéről tudományos konferenciát rendezett egyesületünk.

Úgy vélem, hogy a Teleki Pál Egyesület alapító titkáraként végzett szervezőmunka eredményeként, 1990-2000 között Teleki Pál szándékainak, tevékenységének értelmezése – számos köztiszteletnek örvendő lokálpatrióta közre-működésével – a helyi köztudatban megkapta méltó helyét.

A Teleki Pál Egyesület működésének huszonöt esztendeje két szakaszra osztható.

Az első tíz év Dr. Mészáros István elnökségének időszaka, amikor a titkári teendőket Bálványosiné Dr. Gelencsér Katalin, jómagam láttam el.

Lemondásunk után az egyesület elnökévé Dr. Fábri Mihályt, titkárává Bárdy Pétert választotta közgyűlésünk. Az azóta eltelt időszakról a mindenkori évkönyveinkben számolunk be.

Tagtársaink egyesületünk összejövetelén, 1990-ben a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban