A GÖDÖLLŐI TELEKI PÁL EGYESÜLET HONLAPJA

Teleki Pálról

GRÓF SZÉKI TELEKI PÁL
életének főbb adatai
(1879-1941)

Apja: gr. Teleki Géza (1844-1913) belügyminiszter, tudós, a Magyar Történelmi Társulat elnöke,
a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja, pl. az “Elhagyott kisdedeket falusi telepen, családban kell nevelni”, a “Lelencügy rendezése” c. tanulmányok írója
Anyja: Muráty Irén, gazdag görög kereskedő család leánya
Felesége: Bissingen-Nippenberg Johanna grófnő
Gyermekei: – Mária, gr. Zichy Nándorné
– Géza (1911-1983) geológus, politikus, tudós, egyetemi tanár
Kolozsvárott 1940-44 között, vallás-és közoktatási miniszter
1944-45-ben, 1949-ben Amerikába emigrált
Unokái: – Pál, Géza geológus, tudós Amerikában
– Ilona


Élettörténete

1879. november 1-jén Budapesten született
1889-ben németül, franciául, angolul beszél, olvas
1897-ben érettségi vizsgát tesz Budapesten, a Piarista Gimnáziumban
1897-1901 között Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi és földrajzi tanulmányokat folytat
1899-ben a Földrajzi Közlemények megjelenteti “Korszakok az ázsiai felfedező utazások történetében” és a “Novaja Zemlja felfedezésének története” c. tanulmányait
1901-1903 között gyakornok Lóczy Lajos földrajztudós mellett, tanulmányokat folytat a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián
1903-ban az államtudományok doktorává avatják “Az elsődleges államkeletkezes kérdéséhez” c. disszertációja 84 oldalas mű
1904-ben szolgabíró Szatmár vármegyében, román nyelvű területen, románul tanul
1905-191 1 között Nagysomkút országgyűlési képviselője
1906. utazásokat tesz Európában, Észak-Afrikában, Amerikában
1906. a Földrajzi Közleményekben jelenik meg 3 írása: “A és XVI. századok kartográfiájának egy-egy emléke a Nemzeti Múzeumban”, “Értesítés roueni rézföldgömb és az 1554. évi Gastaldinak tulajdonított térkép között felfedezett hasonlóságról”, “Japán szerepe Amerika felfedezésében” címeken
1909. “Atlasz a Japáni szigetek cartographiájának történetéhez” c. műve 179 fólió oldalon 20 ábrával e1nyeri a Francia Földrajzi Társaság JOMARD díját, Genfben a Nemzetközi Földrajzi Kongresszus a régi térképek hetes-bizottságának tagjául választja
1909. Megalapítja és 1909-1913 között igazgatja a magyar Földrajzi Intézetet
1912-ben felveti a Földrajzi Múzeum alapításának gondolatát,
1912-ben a Földrajzi Társaság főtitkárává választják
1912-ben 2 hónapos tanulmányút keretében részt vesz az Amerikai Földrajzi Társaság 60 éves
fennállásának Ünnepségein, székhazavatásán, tanulmányi kirándulásain, alaposan megismeri Amerika gazdaságföldrajzát
1912-ben “A gazdasági földrajz célja és jelentősége” címmel tanulmánya jelenik meg
1912-ben a Földrajzi Társaságon belül létrehozza a Gazdaságföldrajzi Szakosztályt
1913-ban “Geographie economique de la Hongrie” címmel tanulmánya jelenik meg Franciaországban
1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjául választja
1913-1916 között a Turáni Társaság elnökeként tevékenykedik
1915-1918 között országgyűlési képviselő
1915-1918 között katona
1918-ban Klebelsberg Kunótól átveszi a Hadigondozó Hivatal vezetését
a Magyar Tudományos Akadémia Értesítője közli Teleki Pál: “A földrajzi gondolat története” c.
székfoglaló értekezését “Táj és faj” címmel könyve jelenik meg
1918. dec. 2-án részt vész Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája szervezet alapításában
1919. márc. 21. Teleki Pál svájci úton van
1919. ápr. 12-én Bécsben Bethlen István vezetésével megalakul az Antibolsevista Comite
1919. máj. 3-jul. 12. között vallás és közoktatásügyi miniszter Szegeden gr. Károlyi Gyula kormányában
1919. júl. 12-aug. 10. között külügyminiszter P. Ábrahám Dezső szegedi kormányában
1920. jan. 5. tagja a Párizsba utazó békedelegációnak
1920. jan. 26. Szeged országgyűlési képviselőnek választja
1920. ápr. 19 – től Teleki Pál a Simonyi-Semadam Sándor kormány külügyminisztere
1920. jul. 19 – 1921. ápr. 13. között miniszterelnök “Magyar béketárgyalások I -V.” címmel adja ki észrevételeit a békefeltételekkel kapcsolatosan
1920-tól az Eötvös Collegium kurátora
1920.jún. 4. Trianon, a békeszerződés aláírása
1920. aug. 8. Csicserin-Teleki tárgyalása a túszok cséréjéről
1920. szept. 26. XXV. tc. a numerus claususról
1920. nov. 13. XXXVI. tc. a Nagyatádi földreformról
1920. dec. 1. Teleki Pál benyújtja lemondását, Horthy Miklós nem fogadja el
1920. febr. 3. a királykérdés miatt felbomlik a kormányzópárt, Teleki Pál 38 képviselővel lép ki a
kormányzó partból
1921. III. tc. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről
1921. márc. 26. IV. Károly Szombathelyre érkezik, tárgyal
1921. ápr. 5. elhagyja az országot
1921. ápr. 13. Horthy Miklós elfogadja Teleki Pál lemondását a miniszterelnöki posztról, utóda Bethlen István.
A williamstowni egyetemen tart előadásokat Magyarország földrajzi, történeti, gazdasági jellemzőiről 1922. június 10. Horthy Miklós gr. Teleki Pált Magyarország főcserkészéve nevezi ki, melyről az értesítést Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől kapja meg
1922-ben “Amerika gazdasági földrajza, különös tekintettel az észak amerikai Egyesült Államokra” cimmel jegyzete jelenik meg
1924-ben a Népszövetség 3 tagú bizottságának tagja, feladata a moszuli vilajet határkonfliktusának rendezése a Törökország-Irak határán
1925-ben Teleki Pált a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választja
1926-ban Berlinben előadásokat tart “Zeitschrift für Geopolitik” címmel az egyetemen
1926-ban megalapítja az Államtudományi Intézetet és a Szociográfiai lntézetet
1929-ben a Cserkész Világszövetség Teleki Pált a Nemzetközi Komite tagjává választja
1931 -ben Badenben a Cserkész Világszövetség a 4. Jamboree színhelyéül elfogadja Gödöllőt,
időpontjaként 1933. aug. 1-15-öt.
1931. szept. 14. a budapesti Közgazdaságtudományi kar ünnepélyes nyilvános Ülésén dékáni megnyitó előadást tart “Mivel járulhat a földrajztudomány az Európa- probléma megértéséhez és megoldásához” címen
1932-1936 között Teleki Pál az Ösztöndíjtanács elnöke
1932. “Európa az újonnan alakuló világban” és “A Dunatérség problémai” címmel tanulmányai jelennek meg az Europaische Revue-ben
1932. júl. 9 – 25. Jamboree-próbatábor Gödöllőn
1933. július 16. a Jamboree táborparancsnokság megalakulása, a tábor parancsnoka Teleki Pál, helyettese Sík Sándor
1933. aug. 1 – 15 között Jamboree Gödöllőn, 6776 külföldi, összesen 26623 résztvevővel
1933. aug. 7 – 8. A Cserkész Világszövetség Konferenciája Gödöllőn a Premontrei Gimnáziumban
1933. okt. Paul Valery javaslatára a Cooperation Européenne Kongresszusára kap meghívást Párizsba
1933. “Gondolatok az utolsó évszázadnak mint korszaknak jellemzéséhez“ címmel Milánóban a Scientia c. lapban tanulmánya jelenik meg
1933-ban megindítja a Gazdaságföldrajzi Gyűjtemény sorozatot, ennek egyik köteteként lát napvilágot: Teleki Pál – K. Nagy Zoltán: “Óceáni mediterrán és hideg-égövi klímahatások és hegyi klíma Európában” c. művük
1934-ben “Európáról és Magyarországról ” címmel esszékötete jelenik meg
1936-tol a Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke
1936-37-ben az Országos Közoktatási Tanács elnöke
1937-ben dr. Koch F. – dr. Kádár L. szerkesztésében “A gazdasági élet földrajzi alapjai I-II.” műve jelenik meg
1937-ben “Nacionalizmus és internacionalizmus” c. cikke a Katolikus Szemlében
1938. márc. 12-13. a német csapatok bevonulása Ausztriába
1938. ápr. 8. Darányi Kálmán a képviselőház elé terjeszti az I. zsidótörvény- javaslatot
1938. XIII. tc. a gyakorlati irányú középiskolákról és a nőnevelésről.
1938. XIV. tc. a 6 éves tanító- és tanítónőképzésről
1938. máj. 25. a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus Budapesten Eugenio Pacelli pápai bíboros
részvételével
1938. máj. 29.XV. tc. az un. I. zsidótörvény 20%-ra maximálja a szellemi szférában foglalkoztatható zsidó származásúak arányát
1938. szept. 18. Tokaj országgyűlési képviselőjévé választja Teleki Pált
1938. sze t. 29. München négyhatalmi egyezmény Csehszlovákia feldarabolásáról
1938. nov. 2. I. bécsi döntés Ribbéntrop-Ciano döntőbírósági határozat alapján Magyarországnak adja Kassa, Ungvár, Munkács városokat és 11927 km2 területet 86,5%-kal magyar nemzetiségű lakosságot, 869 299 főt a Felvidékről
1938. nov. 9. rendelet a visszacsatolt területek közoktatásügyének anyanyelvűségére
1938. nov. 15. Az újjáalakult Imrédy – kormányban Teleki Pál tárca nélküli miniszteri beosztást kap 1938. dec. 19. Imrédy Béla kormánya csatlakozik az Antikomintern paktumhoz és kilépteti
Magyarországot a Népszövétségből
1939. febr. 2. Szovjetunió megszünteti budapesti nagykövetségét; az indok Magyarország Antikomintern paktumhoz való csatlakozása
1939. febr. 5. lmrédy Béla hazarendeli Moszkvából a magyar követet
1939. febr. 16. Horthy Miklós Teleki Pált nevezi ki miniszterelnökké
1939. febr. 18. a minimális bér szabályozása a szolgáltató szektorban (kereskedelem, közlekedés, alkalmazottak, stb.)
1939. febr. 22. a Nemzeti Egységpárt fölveszi a Magyar Élet Pártja nevet, elnöke dr. Vay László
1939. febr. 25. betiltják a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Hungarista Mozgalom és Párt működését
1939. márc. 11. II. tc. a honvédelemről
1939. márc. 15. Hitler seregei megszállják Cseh- és Morvaországot, majd Memel-vidékét
1939. ápr. 18. Teleki Pál-Csáky István Rómában
Teleki Pál a Pius-rend és a Szent Móric-rend Nagy-keresztje kitüntetést kapja a pápától és az olasz királytól
1939. máj. 5. IV. tc. “a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”
1939. máj. 12. a Magyarországi Munkásegyesületek Szövetségéből 39 szakszervezet belügyminiszteri ellenőrzés alá kerül
1939. máj. Választási körútjának varosai Komárom, Szombathely, Kőszeg, Zirc, Szeged, Debrecen, Tokaj
1939. Gróf Teleki Pál: Beszédek, Stádium, 1939
1939. máj. 23. Cserkész-csarnok avatás Szentesen
1939. jún. 2. a Pázmány Péter Tudományegyetem Teleki Pált a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktorává avatja
1939. jún. 2. Szeged országgyűlési képviselővé választja
1939. jún. 4. részt vész és beszédet mond a Népligetben tartott Cserkésznapon
1939. jún. 19. a képviselőházban munkaprogramját vázolja
1939. júl. 2. Szegeden Aratóünnepen vesz részt
1939. júl. 5. Székesfehérváron 800 tanárnak tart előadást “Magyar föld és nemzeti földrajz” címmel
1939. júl. 10. Teleki Pál-Beke László-Réthly Antal közös kutatásairól tájékoztatják a Budapesten tartott Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari kongresszus résztvevőit, 38 állam 532 tudósát
1939. júl. 24. Teleki Pál levele Hitlerhez, Mussolinihez a lengyel hadműveletek iránti semlegességről
1939. aug. 16. Kecskeméten a kunok Magyarországra telepítésének 700. évfordulóján mond beszédet
1939. aug. Teleki Pál Üzenetváltása lord Halifax angol külügyminiszterrel a semlegesség lehetőségéről
1940. dec. 22. Teleki Pál beszél az Érdi Népfőiskolán
1941. márc. 20. a szovjet kormány 56 db 1848-as zászlót ad át Moszkvában Kristóffy Józsefnek és Faraghó Gábor vezérőrnagynak katonai díszkísérettel
1941. márc. 25. Jugoszlávia csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez
1941. márc. 27. katonai puccs Jugoszláviában
1941. márc. 30. Teleki Pál üzenete Londonba, Washingtonba
1941. ápr. 1. Teleki Pál javaslatára a Legfelső Honvédelmi Tanács úgy dönt, hogy katonai akciót csak akkor indít, ha a magyar kisebbség veszélyhelyzetbe kerül Jugoszláviában
1941. ápr. 2. a német hadsereg Magyarországon keresztül vonul Jugoszlávia ellen
1941. ápr. 2. Nagy-Britannia távirata a semlegességről
1941. ápr. 3. Teleki Pál halála
1941. ápr. 7. Teleki Pál temetése Budapesten a Kerepesi úti temetőben